Súlyosan és visszavonhatatlanul döntöttem: most elkapom az NFL-nagydöntőt, jöhet a Super Bowl!

Hosszú évek óta kerülgettem a témát, hol a késői időpontra, hol más egyéb okosságra hivatkozva töröltem Amerika legnagyobb sportünnepét. Most viszont minden optimálisan állt, munka jól időzítve, esély, hátha elkapják a piszok kis Patrickot – akiről, nem tehetek róla, de mindig SpongyaBob pajtikája, Csillag Patrik jut az eszembe – és nem a Kansas lesz a főnök.

A német RTL nem aprózta el, nagyon komoly stábot telepítettek Vegasba, három szaki is osztotta az észt, az egyiknek, Sebastian Vollmernek két akkora bajnoki gyűrű csillogott az ujjain, mögöttük nem látszott az egyébként hatalmas ember. Amúgy a kölni tévé alaposan kitett magáért, a nagy meccs előtt bemutatták az „Amerikai foci a jégen” című showt, amelyben Németország hírességei spéci utcai cipőben, teljes védettséget nyújtó felszerelésben a jégpályán igyekeztek amerikai focizni. Szórakoztató esemény, ezután nagyban kérette magát a Super Bowl.

Aminek a felvezetésére megannyi írás született, a Mindennapi Óvatos például egy erős tartalmú informális tájékoztatást adott. A nagy vasak találkozójának becézték az NFL pillanatnyilag két legjobb irányítóját, azok csekély mélységével, roppant magasságával. Ehhez képest Mahomes és Purdy szétnyálazott újságként lengedeztek, sehol egy galaktikus villanás, az első félidőt óvatos field góllal stafírozták, egyszer trükkös játékkel alázott a 49rs, abból érezhetőnek tűnt a trónfosztás, ehelyett sok veszteség. Éppenséggel a másik oldal sem maradt le a marháskodásban. A színtelen pepecselés közben Taylor Swift világsztár többször szerepelt a tévéközvetítésben, mint az embere, Travis Kelce, aki egyszer még a nagyfőnök Andy Reidnek is nekirontott.

A Chiefsnek sikerült kigyötörnie a hosszabbítást, amire én már képtelen voltam ébren maradni… Hát srácok, ha nem volt elég bő három óra eldönteni ki a jobb, akkor engem hajnali négy órakor ne traktáljon mindenféle QB, meg Tight End a vacakolásával.

A két nagyágyú besült, irány az álom, az eredmény meg majd kiderül. Amúgy Swiftike megtette azt a nagy időutazást, ami sok tudósnak nem ment. Az énekes Japánból elindult február 10-én 22 órakor, majd megérkezett Las Vegasba február 10-én 22.30-kor.

Különben a döntőt a Kansas nyerte…