Szezon eleji formát szokás emlegetni, de ezúttal inkább szezon végiről beszélhetünk, minek köszönhetően igazán emlékezetes összecsapások helyett pocsék egyéni teljesítményekről maradt emlékezetes a péntek délutáni kezdés.
Rob Cross-Luke Woodhouse
Woodhouse 2-0-s és 3-1-es hátrányba is került Whitlock ellen, ekkor mind a ketten 80-as átlag alatt álltak. Ebből a szenvedős játékból az angol volt képes kitörni, sőt a három darab 11 nyilas legje arra enged következtetni, hogy még több is lehet benne. Crossra előzetesen egy kemény ütközet várt, miután a Menziesszel vívott korábbi találkozói alapján a heves, sokszor túlságosan is kapkodó skótnak kimondottan fekszik a „Voltage” lassabb stílusa. Végül jócskán elmaradtak a beharangozott adok-kapoktól, és egy bőven a tudása alatt játszó Cross is könnyen jutott tovább.
Ryan Searle-Ricardo Pietreczko
Ellenkező dinamikájú mérkőzésen vannak túl, mert amíg Searle-nek kezdetben az eredmény után kellett futnia és a legjobbját hoznia, addig a jó startot követően Pietreczko azonnal hátradőlhetett, mert Kistnek hetek óta sérült a jobb válla, minek következtében egy percig sem tűnt versenyképesnek, mi több a 68,08-os körátlagánál rosszabbal még senki sem zárt a torna történetében. A németnek egy nem egészséges riválissal szemben a 33%-os kiszállózás is elégnek bizonyult, szombat délutánra azonban ezt a mutatóját minimum 40%-ra fel kell tornásznia, ha az esti programban is szeretné olvasni a nevét.
Stephen Bunting-Gian van Veen
A csalódást keltő Grand Slam-szereplés után kérdéses volt, hogy milyen Van Veent látunk a Players Championship Finals alkalmával. Az első nap után kijelenthető, a holland jól kezelte ezt a pofont és egy pillanatig sem lehetett rajta görcsösséget érezni. Hogy fejben mennyire egyben volt arra az ötödik leg végjátéka világított rá, ahol miután a korábbiakban többször is a 25-ös helyett a bullt találta el, úgy döntött változtat a kiszállótábláján és ráment a tripla 11-re 65 pontnál. Bunting a rövid találkozókon mindig veszélyes Mansell-lel kezdett, akinek ezúttal csupán fellángolásokra futotta. A „Bullet” sikeréhségét mutatja, hogy hiába a kiváló eredmények, Mineheadbe új bordázatú nyíllal érkezett, hátha megtalálja a végső győzelemhez szükséges plusz egy-két százalékot.
Josh Rock-Gabriel Clemens
Mind a ketten tévés versenyeken novemberig nyeretlenek voltak, ezt Rock a Grand Slamen törte meg és egészen a nyolcig menetelt, eközben Clemensnek egészen most péntekig kellett várnia az idei első nagyszínpados sikerére. Rock esetében nem tudni, hogy az egy hete meccsnyilakról elbukott negyeddöntő okozta vagy valami más, de megint a bizonytalan arcát hozta a befejezéseknél, mikor felváltva kerekített dupla 20-ra és 16-ra. A nyertes legjeit 103,66-os átlaggal abszolváló Clemens ellen ez a határozatlanság visszaüthet.
