Eddig hibátlan a Sevilla a második számú európai kupadöntőket illetően, hatszor jutottak el eddig, hatszor nyertek is.
Ha van csapat, amelynek sem a formája, sem a hiányzói, sem az egész szezonbeli teljesítménye nem tud számítani akkor, ha az UEFA-kupa vagy az Európa Liga finálé kerül terítékre, akkor az a Sevilla FC. Az andalúz együttes ebben a sorozatban igazi „nagy hal”, mely képes levadászni bármilyen neves ellenfelet, még a fináléban is.
Ha döntő, akkor sevillai győzelem
Noha a Bajnokok Ligájában a csoportból való továbbjutás is sokszor nehézséget okoz a Sevilla FC számára, sőt esélyesként is képesek elbukni az első számú európai kupasorozatban, a második számúban épp oly domináns csapatnak számítanak, mint a Real Madrid a BL-ben. Az andalúzok hat alkalommal jutottak el a nyolc köz, s onnan már egyetlen csapat sem tudta megállítani őket, pedig akadtak komoly kihívók is. 2007-ben a Tottenham Hotspur, 2014-ben az SL Benfica, 2016-ban a Liverpool, 2020-ban és idén is szembejött a Manchester United, de a koronavírussal megnehezített évben az Inter, idén pedig a Juventus sem tudott megállj parancsolni a spanyoloknak. Ráadásul ezen neves riválisok közül három is a fináléban csaphatott össze a sevillaiakkal, ám A lisszaboniak ellen megmutatták anno, hogy képesek teljesen feladni a támadást és a tizenegyesekre pályázni, a liverpooliak ellen egy őrült fordítást véghez vinni egy félidő alatt, míg a milánóiakkal szemben egy ki-ki meccset vívtak sok góllal. Mindenre is képes ez a csapat a győzelem elérése érdekében és ez hatalmas erény.
Az olaszok elleni hibátlanság
Amióta 2009-ben a második számú európai kupasorozat felvette az Európa Liga nevet, azóta a Sevilla FC nyolc alkalommal találkozott olasz csapattal. Ezek során pedig egyszerűen nem tudnak hibázni az andalúzok. 2015-ben az elődöntőben kerültek szembe az ACF Fiorentina csapatával, ám a hazai három mellé Firenzében még kettőt rúgtak, miközben egyet sem kaptak. 2019 februárjában még harminckét együttes volt versenyben, mikor az SS Lazio ellen oda-vissza nyertek, s a rómaiak nem tudták bevenni a spanyol kaput. 2020 nyarán a mostani ellenfél, az AS Roma ellenében Duisburgban zárt kapuk mögött találkoztak a felek és a fővárosiaknak gól nélkül maradtak, miközben kétszer is kapituláltak. Két héttel később jött az Inter elleni finálé Kölnben, ahol már bevették a sevillai kaput is, de cserébe ezúttal hármat rúgtak. Az egyetlen „hibát” az idei torinói fellépés jelenti, mikor is a Juventus ellen csak egy döntetlenre futotta a spanyolok erejéből – egy utolsó pillanatban kapott gól miatt – de a hazai visszavágón hosszabbítás után nyertek, kivívva a helyüket a budapesti fináléban.
José Luis Mendilibar mestermunkája
Azon kívül, hogy mindkét edzőt José keresztnévvel illették a szülei aligha lehet túl sok közös vonást találni José Mourinho sikerekkel teli és José Luis Mendilibar kevésbé eredményes karrierje közt. Ezúttal azonban alighanem ki lehet jelenteni, hogy a római kényszerpálya, a sérülések, a formahanyatlások megteremtik azt az esélyt, amivel a baszk szakember történelmet írhat és bevéseti nevét az Európa Liga-győztes vezetőedzők közé. A zaldibari születésű szakember csak március végén ült le a sevillai kispadra, de az addig szenvedő és a kiesés környékén botorkáló gárdából egy sikeres csapatot faragott méghozzá a maga nemes egyszerűségével. A csapat játékából kivette a túlbonyolítást, elengedte a kerethez nem illő dolgokat és egy többnyire az átmenetekre alapozó stílust honosított meg. Tizenöt mérkőzés nem egy kimondottan nagy minta, de ha csak két vereséget szenved ez idő alatt a csapat, akkor az egész bíztató, ráadásul az egyiket a Real Madrid ellen a hétvégén, mikor is már a döntőre pihentettek.
A rutin
Bár sokszor nem biztos, hogy előnyös, hogy egy idős kerete van a Sevilla FC-nek, egy finálé esetében ez kimondottan pozitívum lehet. A római kerethez képest majd három év az átlag korkülönbség, ami elképesztő rutint és tapasztalatot tud jelenteni a spanyolok számára. Noha győzelmet már megélt az olasz keret elég nagy rész köszönhetően annak, hogy az előző idényben elhódították a Konferencia Liga trófeáját, mégis a rutin sokkal inkább a sevillaiaknál felfedezhető. A 37 éves Jesus Navas már csaknem mindent megnyert, amit megnyerhetett, de a 35 éves Ivan Rakitic is csaknem mindent látott már karrierje során. A 2020-as fináléban már ott volt Bono, akárcsak az a Youssef En-Nesyri, aki a rómaiak ellen gólt is szerzett már, Lucas Ocampos ugyan még nincs harminc sem, de vesztesés győztes finálét is megélt már az EL-ben. Fernando és Papu Gómez is 35 év tapasztalatát tudja felvonultatni, míg Nemanja Gudelj egy győzelmen túl tud rutint hozni, Eric Lamela pedig a BL-ben van már túl egy vesztes finálén. A névsort akár még lehetne is folytatni, mert elképesztő mértékű tapasztalat halmozódik fel a keretben, tele sikereket megélt játékosokkal, és olyanokkal, akik most érhetik el azt a nagy dicsőséget, amit egy Európa Liga megnyerése jelent.
Motiváció
Az előző sorok is már kellő motivációt jelenthetnek, de igazából a Sevilla FC idei szezonját nézve a csapatnak ez az egyik utolsó, érdemben pedig konkrétan az utolsó reménye arra, hogy megmentsék a játékosok az idényt. Ha nyernek, akkor vár rájuk a Bajnokok Ligája a következő idényben, méghozzá az első kalapból sorsolva, ha viszont elbuknak, akkor elég nagy az esélye, hogy a 2023/24-es idényben egyáltalán nem szerepelnek az európai kupaporondon. Ez utóbbi a klub financiális helyzetét ismerve azt jelentené, hogy komolyan takarításra lenne szükség, vagyis a keret szétszéledne, tehát, bukás esetén kezdhetnek búcsúzni egymástól a csapattársak, mert aligha maradnak túl sokan Sevillában.
