Skip to main content

Sportfogadás, Labdarúgás legjobb oddsok és szorzók, Kaszinó, Póker

A Ferencváros csúnya vereséggel búcsúzott a Bajnokok Ligájától. 0-4 hazai pályán a horvát bajnokkal szemben. Nem is a kiesés ténye olyan fájó, hiszen a Dinamo Zágráb jóval erősebb csapat, és sokkal jobb játékosok alkotják, mint a Fradit. A csalódottságom sokkal összetettebb, a végeredménynél.

A magyar csapat kifejezetten jól kezdte a meccset, voltak tudatos mozgások, amik helyzetekben is megnyilvánultak. Ezeket be kellett volna rúgni. Jól láthatóan Tokmac kiugratásai előre megtervezett edzői utasításra történtek. A játékosok labdaszerzés után rögtön a viszonylag gyors norvég támadót keresték a tekintetükkel és gyakran a labdákkal is. Sajnos mindegyik lehetőség kimaradt. Ilyen szinten nem fér bele ennyi elpuskázott helyzet. Sajnos az NB1 nem készíti fel a csapatokat a nemzetközi mérkőzésekre. Éves szinten öt-hat komoly mérkőzést játszanak a csapatok, ami nagyon kevés.

Az első félidőben, az egygólos hátrány ellenére, azt gondolom korrektül játszott a hazai csapat, de a második játékrészben a Dinamo megmutatta az igazi arcát. Dani Olmo zseniális játékos. Olyan könnyedén játssza át magát a védőkön, ad kulcspasszt nyomás alatt és lő kapura két-három védő között és akkor még nem is említettem a tudatos karrierépítését. Viszont nemzetközi szinten még így sem igazán kiemelkedő. Amikor erre gondolok, akkor azt kérdezem magamtól, hogy: Mikor lesz nekünk, magyaroknak egy ilyen kvalitású játékosunk a válogatottban? Az utánpótlás focinkat látva nem mostanában.

A harmadik része a csalódottságomnak a legfájóbb pontja. A nézők, mert sajnos őket nem tudom szurkolóknak nevezni, a meccs vége előtt tíz-tizenöt perccel elindulnak hazafelé, miközben a csapatuk a szezon egyik legfontosabb meccsét játssza. Majd a meccs után beszéltem pár vérbeli Ferencváros szurkolóval, hogy megkérdezzem őket, mennyire vannak kibukva. A válasz mindenkinél az volt, hogy igazából semennyire. Egyszerűen nem érzik maguknak ezt a csapatot, amit valahol meg is értek.

Sajnos az a bizonyos Fradi-Szív az hiányzik a legjobban. Ez nem azon múlik, hogy ki magyar és ki idegenlégiós, ez azon múlik, hogy van e valaki aki, ezt elmondja, elmagyarázza az ”újfiúknak”. Sajnos jelenleg nincs és nem is afelé tart a klub, hogy ez megváltozzon. Ez a legfájóbb az egészben.

De hogy ne legyek teljesen negatív, szeretném kiemelni az ultra szektorban elhelyezett molinót, amin a következő volt olvasható: „A mi szerződésünk egy életre szól”

Kívánom, hogy a Ferencváros jusson be az Európa Liga csoportkörébe, és ott lehetőleg minél több pontot és győzelmet szerezzen, de azt jobban szeretném, hogy találjon vissza az értékeihez és a gyökereihez.

Kapcsolódó cikkek