Frenklempaaard, így tanította egykori aktuális kollégánk. Júeszéjben tanult, tehát hiteles arcnak tűnt, cseppnyi kétség a tudásához, kiejtés szempontjából. Maradjon így, bólintottunk. A nagy kérdés most az, hogy Frenklempaard meddig marad így jelenlegi posztján? A Chelsea-s kinevezéskor páran féltették, nagy lesz még rá ez a kabát, de aztán Abramovics gazda kiadta: ő lesz a tréner. Amúgy, Abramovics rettentő nagy kópé. Mióta a londoni csapatot üzemelteti, bőven tíz felett jár a kidobott, elhasznált, szétégetett edzők tekintetében! Lehet ez a passziója, azt szeretné, ha ezzel a vezető csereberével örök téma lenne a brit labdarúgásban. Az is, de már inkább nevetség tekintetében.
Szóval Fenk nem szokványos utat járt be, tényleg jó labdarúgó volt, igazi legenda, aztán kitalálta magának a trénerséget. A Derby csapatánál, első komolyabb melójában, szépet kanyarított, alig maradtak le az első vonalról. Neki nem lett hiánya, jött egykori klubja hívása. Már akkor is nagy volt az ellenszele, a szurkolók csúnyán bekezdték, nem oda való, minek ő edzőnek, blablabla. Mondjuk volt benne igazság, hogy féltették csapatukat, Frenklempaaard annyira nem kész edző. Ha összevetjük ligabéli kollégájával, Jürgen Kloppal, akkor meg végképpen mellé az angol kinevezése. A német csodatévő – aki ugye most Liverpool égboltjára rajzoltatja nevét – a Mainz csapatánál kezdte, afféle vészkapusként, mivel más ember nem volt a posztra. A zűrös évek alatt egyre jobbá tette a kisvárosi csapatot, párszor még nagymenők is lettek, a lényeg: stabil brigád lett az FSV. A BVB Dortmundot meg kiléptette az évek óta játszott szürke kisegér szerepéből, kitalálta a gegenpressinget, azzal elég messzire jutottak a nemzetközi piacon is. Csúcsra járatta a sárga-feketéket, azóta sem sikerült kopírozni a Bundesliga-történelmüket. Aztán a nagy ugrás: a Liverpool hívását azért nem szabad csak úgy eldobni. Arra illik szépen bekészülni. Úgy is lett, Klopp, a nagy mágikus az FC szívekbe boldogságot töltött. Hol van ehhez képest Frenklempaaard?
